MIÉRT tűntek el a bölcsődék?

A rendszerváltás, a piacgazdaságra való áttérés váratlanul, felkészületlenül érintette az ország lakosságát, köztük a kisgyermekes családokat is. Nőtt a munkanélküliség, a jövedelmi különbség, a szegény családok, benne a szegény gyermekek száma. A bekövetkezett gazdasági és társadalmi változások a bölcsődei hálózatra is kedvezőtlenül hatottak.

A bölcsődék és a férőhelyek száma folyamatosan csökkent. Ennek egyik oka a gyermeklétszám csökkenése, a másik tényező a bölcsődéket fenntartó önkormányzatok pénzügyi pozíciójának romlása. A helyzetet rontotta, hogy a 90-es évek elején az állam a bölcsődék fenntartásához semmilyen támogatást nem adott. A rendszerváltó évek az „üzemi” bölcsődék működésének végét is jelentették. 1990-1995 között a működő bölcsődék 37%-át bezárták.

Napjainkban a kisgyermekes családok számára egyre fontosabbá válnak a bölcsődei és a különböző gyermeknevelést segítő szolgáltatások. Az alapellátás és a szolgáltatások minőségi elemei gazdagodnak, azonban a bölcsődei férőhelyek száma továbbra is nagyon kevés.

A közeljövőben még több új bölcsődei férőhely kialakítására lesz szükség, mert a kormány 2010-től csökkenti a Gyermekgondozási Segély jogosultsági idejét.

Véleményünk szerint az anyának joga van eldönteni, hogy kíván-e korábban visszatérni a munka világába, vagy továbbra is gyermeke mellett marad. Ezért nem támogatjuk a GYES jogosultsági idejének csökkentését.

Az LMP szorgalmazza a bölcsődei férőhelyek számának növelését, új bölcsődék létesítését.

Akár a magánbölcsődék, családi napközik támogatásával is növelni kell a férőhelyek számát.

Gazdasági ösztönzőkkel segíteni kívánjuk, hogy a munkát vállalni akaró kisgyermekes anyák részmunkaidős álláshoz juthassanak.


Szólj hozzá!

MIÉRT válunk lassacskán Budapest „32. kerületévé” ?

Az elmúlt 20 évben az agglomeráció, különösen a Pilis-Budai térség felértékelődött, a népességszám ugrásszerűen nőtt. Több település gyakorlatilag összenőtt a fővárossal és egymással. Ezzel a települések lassan elveszítik azt a vonzerőt, ami miatt ide települtek a városi emberek. A megnövekedett gépkocsiforgalom, a sűrű beépítettség pedig a már korábban itt élők nyugodt életkörülményeit is veszélyezteti.

Érthető, hogy a városi forgatagból sokan a zöldbe, a kellemes környezetbe igyekeznek. Érthető, hogy a rendszerváltás utáni nehéz gazdasági helyzetben az önkormányzatok parcellázásban, a lakosság számának növelésében látták a fejlődés lehetőségét. Mindehhez viszont újra kellett volna gondolni az infrastruktúra és a helyi közszolgáltatások rendszerét. Érthető gazdasági okokból ez csak részben történt meg.

A népességnövekedés a helyi gazdaság fejlődése nélkül munkanélküliséget, vagy ingázást eredményez. E szempontból Pilisvörösvár viszonylag kedvező helyzetben van, a számos intézményen kívül több mint ezer vállalkozás ad munkát az itt élőknek. A térség többi településén viszont kedvezőtlenebb a helyzet, így az onnan kényszerűen ingázók a vörösváriak környezetét is terhelik.

A mennyiségi fejlesztés tehát önmagában nem megoldás. Az egyik terület fejlesztése több másik terület fejlesztésének szükségességét vonja maga után. Jól átgondolt fejlesztési koncepció nélkül a fejlesztés ördögi körré válik, és hosszú távú gazdasági ellehetetlenüléshez vezet. A nagy ívű fejlesztések ellenére az itt élők életkörülményei lényegesen romolhatnak.

Az LMP az emberléptékű fejlesztések támogatója. Sokmilliárdos, látványos „megaberuházások” helyett az átgondolt, decentralizált fejlesztési koncepciókat szorgalmazzuk.

A helyi gazdaság és a helyi szolgáltatások erősítését szeretnénk elérni. Így az ingázás és a munkanélküliség csökken, az emberek életkörülményei pedig javulnak.

Át kell gondolni a terület- és településfejlesztési koncepciókat, hogy a térség megőrizhesse eddigi vonzerejét.

A szükséges nagyobb léptékű beruházásokat (pl. közlekedésfejlesztés) úgy kell megvalósítani, hogy azok az itt élőket és a természeti környezetet a lehető legkevésbé zavarják.

Szólj hozzá!

MIÉRT hagynak ki minket rendszeresen a bennünket érintő döntésekből?

Ha lenne pártja a „nemszavazóknak”, akkor nagyon sok egyéni választókerületben megnyerhetné a választást, és az Országgyűlésben is az egyik legnagyobb frakcióval rendelkezne. Akik azt hiszik, hogy úgysem változtathatnak semmin, sokkal erősebbek, mint gondolnák.

Az elmúlt évek politikájára visszatekintve nem csodálkozunk azon, ha nagyon sokan hátat fordítanak a közéletnek, inkább nem foglalkoznak vele. Sokan úgy tiltakoznak, hogy visszatartják a szavazatukat. Ezt azért teszik, mert egyszerűen ahhoz a cirkuszhoz, ami jelenleg folyik az Országgyűlés falain belül és egyes önkormányzatokban, nem hajlandók a támogatásukat adni. És ez teljesen érthető.

Azonban tudni kell azt, hogy a távolmaradás passzívan mégis támogatást ad az elmúlt két évtizedben már sokszorosan lejáratódott korrupt politikai elitnek, amely miatt Magyarország a jelenlegi slamasztikába került. Azok a cinikus politikusok, akiktől a távolmaradással meg akarjuk vonni a bizalmat, a nem szavazásokat, az ajánlószelvények szemétbe dobását már régen „beárazták”. Ők nagyon is számítanak a passzivitásra.

A politikai élet erodálása mellett a passzivitás az, ami a mai politikai és gazdasági helyzethez vezetett. Sokakkal elhitették, hogy csak négyévente van rájuk szükség. Hogy máskor úgysem szólhatnak bele a döntésekbe. Mi hisszük és tudjuk, hogy ez nincs így. A civil szféra ezt már számtalan esetben bizonyította az elmúlt években.

A demokrácia alapja a nyilvánosság. Az LMP megalakulásától fogva minden lehetséges fórumon kiáll a közérdekű adatok nyilvánosságáért.

Elengedhetetlennek tartjuk, hogy az állampolgárok alapvető demokratikus jogaikkal tisztában legyenek.

Vissza kell adnunk az emberek érdeklődését a közügyek iránt. A tájékozatlan emberek nem tudnak élni demokratikus jogaikkal, mert nem tudják, min is kellene változtatniuk.

Az LMP az állampolgári aktivitást szorgalmazza. Hogy ki-ki képességei, tudása, érdeklődési köre szerint mind gyakrabban szóljon bele szűkebb és tágabb közösségének ügyeibe.

Szólj hozzá!

MIÉRT nem lehet Pilisvörösvár térségében kerékpárral biztonságosan közlekedni?

Vidéken hagyományosan, Budapesten újabban sokan veszik igénybe a kerékpárt, mint közlekedési eszközt. Nem csoda, hisz ezzel elkerülhetők a forgalmi dugók. A kerékpározás nemcsak olcsó közlekedést, de egyúttal egészséges testmozgást, és néhány kilométeres távon gyors eljutást jelent.

Pilisvörösvár térségében a rossz minőségű utak, és a nagy forgalom miatt kerékpározásra szinte csak a mellékutcák alkalmasak. Pedig helyben, és egyes környező települések irányába megfelelő alternatív közlekedési eszköz lehetne a kerékpár.

Kerékpárutak a térségben szinte egyáltalán nincsenek. A nagy forgalomban a rossz minőségű útpadkák miatt lehetetlen biztonságosan végigtekerni. Az intézmények környékéről pedig hiányoznak a kerékpártárolók.

Az átgondolt közlekedésfejlesztés részeként különösen fontos lenne a környezetbarát, kisebb infrastruktúra-igényű kerékpáros közlekedés fejlesztése. Ezzel szemben a kerékpárra a közlekedési szakma gyakran még ma is szabadidős eszközként tekint.

Pilisvörösvár térségében a kerékpáros infrastruktúrát szinte nulláról indulva kell kiépíteni, így megfelelő koncepcióval elkerülhetőek a másutt oly jellemző fél- és látszatmegoldások.

Az LMP támogatja és szorgalmazza a kerékpáros közlekedés fejlesztését. Nemcsak a településeken, hanem a települések között is ki kell építeni a kerékpárutakat, kerékpársávokat.

Első lépésként elegendő volna a főútvonalakon az útpadka kijavítása, leburkolása, majd folyamatos karbantartása.

Hosszú távon az összefüggő országos kerékpárút hálózat a cél.

Kerékpártárolókat kell létesíteni az üzleteknél, intézményeknél. A vasútállomásokon lévő kerékpártárolókat bővíteni szükséges.

Szólj hozzá!

MIÉRT nehéz bejutni Pilisvörösvár térségéből a fővárosba?

Az elmúlt 20 évben az agglomeráció, különösen a Pilis-Budai térség felértékelődött, a népességszám ugrásszerűen nőtt. Ezt nem követte a közlekedési infrastruktúra és a közösségi közlekedés fejlesztése. A gépkocsik és a buszok a dugóban araszolnak, a vonatok pedig késnek. A településeken az átmenő forgalom elviselhetetlen mértékű.

Csúcsforgalomban a gépkocsik több mint 90%-a Budapest és a környező települések között közlekedik. Éppen ezért a torlódások az M0 körgyűrű megépítésével sem szűnnének meg. Az új 10-es út (elkerülő) kiépítése alkalmas az átmenő forgalom csökkentésére, de a dugókat igazából nem szünteti meg, csak áthelyezi. Az egyvágányú vasúti pálya a jelenlegi műszaki színvonalán nem képes megfelelő alternatívát nyújtani az ellehetetlenült közúti közlekedéssel szemben. A nagy forgalomban a rossz minőségű utakon kerékpárral közlekedni nem biztonságos. A közlekedési gondok tehát csak átgondolt, hosszú távú megoldásokat kereső, koncepciózus közlekedésfejlesztési programmal orvosolhatók.

Az agglomeráció, így Pilisvörösvár térsége közlekedési gondjainak megoldására eddig több terv is készült, de egyik sem valósult meg.

Az LMP programjában szerepel a helyi gazdaság fejlesztése, amivel mérsékelhető az ingázás is. Ezáltal az emberek visszakapják az eddig közlekedésre fecsérelt idő egy részét.

Az LMP szorgalmazza a Budapest – Esztergom vasútvonal fejlesztését, az európai színvonalú közösségi közlekedés kialakítását. Szorgalmazzuk a BKSz keretein belül a közös bérlet kiterjesztését az agglomerációra, így ugyanazzal a bérlettel akár vonaton, akár buszon lehetne utazni.

Az LMP támogatja az ésszerű közútfejlesztést, így a 10-es elkerülő út, valamint az M0 körgyűrű 11-es és 10-es út közötti szakaszának a környéken élők és a természeti környezet minél kisebb zavarásával történő megépítését.

Szeretnénk elérni, hogy épüljenek használható kerékpárutak, kerékpársávok, kerékpártárolók és egyéb kerékpárosokat szolgáló létesítmények a térségben.

Programot indítunk az ésszerű gépkocsihasználat népszerűsítésére, ami által az emberek megtakaríthatják közlekedésre fordított költségeik egy részét is.

Szólj hozzá!